In the last few days i have tried both providers. XS Usenet has it's really superb offer: 1 Mbit for free. Nowadays i use usenet really rarely, so i have a tweaknews 300 GByte block account. Then i tried the XS Usenet free account, some of the posts were not complete, so i used the tweaknews block account to get them, without any success. I did some search with google, and the bigger usenet news sites refer that tweaknews and XS usenet have their own network. I did some tracert, so i could finde out, that both usenet providers use the same backend provider: Cambrium in NL. So if you want to have a good backup, use eweka or something else (e.g. NewsDemon).

Az előző VoIP témakörben írt posztomban az alapokat mutattam be. Legyen itt szó az első fontos kérdésekről, ha nagyon akarunk VoIP technológiával telefonálni. Lehet, hogy a túl sok kompromisszum miatt inkább nem is akarunk olcsón telefonálni...

Otthon vagy iroda? Régi telefon - új telefon?

Ha a VoIP hozzáférést otthon akarjuk használni vagy egy kisebb irodában (max. 5 fő), akkor majdnem ugyanazokat a hardwereket lehet használni. Ez akkor igaz, ha nulláról kezdjük a telefonhálózat kiépítését, ha már meglévő telefonokat, telefonközpontot akarunk VoIP alkalmassá tenni, sokszor jobban megéri a már meglévő készülékeket kidobni, es helyettük újakat vásárolni, amik a célnak jobban megfelelnek. A régi készülékcsere szükségessége miatt már ennél a lépésnél sokan inkább nemet mondanak a VoIP-ra, még akkor is, ha a beruházás hónapok alatt képes visszahozni az árát, vagy többletszolgáltatásokat ad.

Ha már rendelkezünk régi kábelezéssel, és azt használni is akarjuk (a telefonokat is meg akarjuk tartani) akkor szükségünk lesz egy gateway-nek nevezett készülékre, ami lehetővé teszi az analog telefonkészülékeknek a digitális (VoIP) telefonszolgáltatás használatát. Ezek a berendezések igen drágák, és rugalmatlanok (pl. csak 4 vagy 8, vagy 16, stb. készülék csatlakoztatható hozzájuk) és egy külön virtuális telefonközpontra van szükség, hogy használhassuk a VoIP adta lehetőségeket. Ezért analóg és IP alapú rendszerek keverését nem javaslom, mert egy idő után nagyon drága lesz a telefonos rendszer üzemeltetése.

Kis irodában és otthon is hasznos lehet a DECT technológia használata. A kisebb VoIP telefonközpontok közül számos támogatja a DECT készülékek használatát, így egy bázsira legtöbbször 5 hordozható készüléket be lehet jelenteni. Sajnos az egyidejű kimenő hívások száma DECT bázisállomásonként sokszor 2 db-ra le van korlátozva.

Régi telefonszám - új telefonszám?

A következő sarkalatos kérdés, hogy a régi telefonszámunkat (telefonszámainakt) meg akarjuk-e tartani, vagy elfogadjuk, hogy lehet új telefonszámunk.

Ha a régi számokat meg akarjuk tartani, kettő lehetőség közül lehet választani:

1. a régi előfizetés a régi telefonközponttal megmarad, és a VoIP csak a kimenő hívásokat fogja kezelni. Ha ezt a megoldást választjuk, akkor kettő további lehetőségünk van: a régi analóg készülékek megtartása (ez az egyik legdrágább és hosszú távon a legtöbb problémával járó választás) vagy új VoIP készülékek beszerzése, és egy analóg-IP átalakító beszerzése, ami a digitális központ felé átalakítja az analóg hívásokat.

2. a meglévő számainkat hordozzuk. Ebben az esetben csak és kizárólag arra a kevés magyar cégre támaszkodhatunk, akik támogatják a számhordozás lehetőségét. Tovább nehezíti a helyzetet, ha pl. minden kollégának az asztalán lévő telefon saját számmal rendelkezik, nem pedig egy központi száma van az irodának. Ebben az esetben már egy nagyon profi telekommunkációs céghez kell fordulni, hogy az megoldhassa VoIP igényeink kiszolgálását.

Ha az új számok használata mellett döntünk, akkor már érdemes a telefonhálózatot is IP alapra cserélni. Ez az egyik lehető legjobb megoldás, és a legegyszerűbb módja annak, hogy új készüléket adjunk a későbbiekben a már meglévő telefonhálózatunkhoz.

Egy analóg vonal a biztonság kedvéért

Cégek esetében a legrosszabbra érdemes felkészülni, és egy analóg vonalat megtartani. A legtöbb kis SOHO eszköz képes egy analóg vagy egy ISDN vonal kezelésére. Ha az internet hozzéférés valamilyen technikai hiba miatt megszűnik, sokszor az analóg telefonvonalak még mindíg működnek. Egy ilyen ritkán előforduló esetre érdemes megtartani az analóg vonalat. Természetesen az egyre szélesebb körben használt mobil előfizetések miatt erről az opcióról le is mondhatunk.

Egy analóg vonal és egy VoIP hozzáférés, semmi más

Ez az egyik legegyszerűbb megoldás otthonra, a régi telefonszámunk is elérhető lesz, nem függünk egy szolgáltatótól sem, és a drága hívásokat VoIP alapra helyezhetjük át. Erre az esetre a későbbiekben bemutatok majd egy lehetséges megoldást.

A fenti kérdések megválszolása után szerintem sokaknak elmegy a kedve az olcsó hívásoktól, leginkább céges környezetben. De ennek nem kell így lennie. Kis cégek minimális beruházással tudják átállítani telefonos rendszerüket VoIP alapokra, míg otthon ez sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk.

A következő pár posztomban a lehetséges megoldásokról fogok röviden írni, hogy a VoIP technológiát jobban megismerhesse bárki és merje használni!

Ha valaki ismerkedik az usenettel, vagy nem akar havonta az usenet hozzáférésért fizetni, javaslom próbalja ki a XS usenet promóciójat. A következő linkre kattintva https://my.xsusenet.com/signup.php?pk=1 feliratkozhat az 1 Mbit maximáslis letöltési sebességet adó hozzáférésre.

Sytix kommentje alapján kipróbáltam, hogy a 10 napnál régebbi posztokat is le lehet-e tölten. Elég érdekes lett az eredmény. Szinte minden, ami az XS usenet szerverein megtalálható, legyen az 10 napnál régebbi poszt, az ingyenes 1 Mbit-es hozzáféréssel is letölthető. Tehát nincs korlátozás a maximum 10 napos posztokra. A sebesség igaz nálam csak 140-160 kbyte/sec között mozgott, szerintem ez igazán megéri, ha az ember nem túl sok mindent akar letölteni, es nem baj, ha sokáig kell várnia. Természetesen ennél a szolgáltatónál is igaz, hogy minnél régebbi posztról van szó, annál nagyobb a valószínűsége, hogy már nem lesz komplett a letöltés. A tesztjeim alapján ami sz XS usenetnél az ingyenes eléréssel nem volt elérhető, azt a saját tweaknews előfizetésemmél sem tudtam elérni.

A regisztráció során kapott e-mailben lévő adatok alapján lehet használni a szilgáltatást.

A GrabIt esetében a következő beállításokra van szükség:

Profile Name: xsusenet_free
Hostname: free.xsusenet.com
Port: 119
Account Name: a Username, nem a client area username
Password: Password, nem a client area password
SSL: nem szabad engedélyezni
Max allowed connections: 2

Az SABnzbd esetében a következők (Config/Servers):

Host: free.xsusenet.com
Port: 119
Username: a Username, nem a client area username
Password: Password, nem a client area password
Connections: 2
Retention time: 0 days
SSL: nem szabad engedelyezni

Kb. 10 éve használom a VoIP technológia által elérhető szolgáltatások egy részét. Néhány gondolatot írnék arról, hogy a VoIP szeirntem milyen esetekben lehet értelmes alternatíva a nagy telefonszolgáltatók vezetékes szolgáltatásaival szemben.

Ha már valaki felteszi magában a kérdést, hogy a VoIP miért érheti meg nekem, az első válasz a legtöbb esetben az olcsóság. A VoIP nem minden esetben olcsó és nem éri meg mindenkinek a technológia nehézkes alkalmazhatósága miatt az esetleges többlet hardware-re a beruházás.

Internet hozzéférés

Itt van az első kritérium, hogy legyen internethozzáférése a felhasználónak. A legtöbb esetben szinte mindenkinek van már internet hozzáférése, tehát sokkal érdekesebb a hozzáférés minősége: a VoIP a meglévő internetkapcsolat fel és letöltési sebességéből vesz el. Hivásonként legalább 80 kbit/sec-re van szükség, fel és letöltés irányában is (G711 codec esetén). Percenként az adatforgalom "szinte" elhanyagolható,  10 kByte/sec, ami 600 kByte/perc irányonként. Tehát egy 1 órás beszélgetés kb. 80 MByte adatforgalmat fog generálni. Amennyiben az internet hozzáférés elszámolása adatforgalom alapú, a költségekhez hozzá kell venni ezt a tételt is.

Az internet hozzáférésnek csak egyik paramétere a sebesség, ezen kívül vannak más, a hangátvitelre elég nagy hatással lévő minőségi paraméterek. Az egyik a VoIP készülék es a VoIP szolgáltató közötti útvonalon az adatcsomagok "sebessége", a ping idő. Minnél kissebb ez a szám, annál jobb lesz a telefonálás minősége. kb. 500 msec felett már annyira nagy lesz a késleltetés, hogy a beszélgetőtársak egymás mellett elbeszélnek majd. A másik minőségi paraméter a jitter, ami röviden a digitalis jelek átvitele során fellépő késleltetés, szintén rontja a telefonálás minőségét.

A harmadik, szintén nem elhanyagolható paraméter, a csomagveszteség vagy packet loss. Habár a VoIP technológia bizonyos mértékig tolerálni tudja a csomagveszteséget, egy bizonyos szint után a hívás szakadozni fog, nem lehet érteni a másik felet, ill. a hívás bontásra kerül.

Hardware vagy software?

Ahhoz, hogy telefonálni tudjunk, szükségünk van vagy egy VoIP hardware eszközre (ez lehet VoIP képes telefon, egy ATA készülék, vagy egy kombi router) vagy egy software-re. Software használható az okostelefonunkon vagy a számítógépünkön is (pl. Csipsimple, ZoIPer, stb.). Ha nincs okostelefonunk, akkor a számítógépen keresztül történő telefonálás marad, de szerintem nem akar mindenki a gép előtt ülni vagy azt éjjel-nappal bekapcsolva tartani. Erre az esetre jöhet jól egy ATA készülék, ami az analóg telefont képes összekötni a VoIP szolgáltatóval (a meglévő internethozzáférésünk modemjéhez=routeréhez csatlakoztatva). Ha valamivel több pénzünk van, akkor akár egy VoIP képes telefont is vehetünk, de akár egy VoIP kezelésére alkalmas routert is vehetünk. Ez innen már csak pénztárca függő.

VoIP szolgáltató kiválasztása

Ha minden feltétel adott ahhoz, hogy legyen VoIP előfizetésünk, már csak azt kell eldönteni, hogy hol vásároljuk azt meg.

Magyarországon a VoIP technológia a köztudatban szorosan összeforrt a Dellmont (korábban Betamax, még korábban Finarea) cég olcsó percdíjait értékesítő különböző néven működő weboldalak szolgáltatásaival. Az elképesztően alacsony percdíjaknak köszönhetően sokaknak van a Dellmont-nál VoIP előfizetésük. Én a nagyon rossz ügyfélszolgálat és néha iszonyatosan rossz hangminőség miatt csak azoknak javaslom, akiknek nem számít, hogy ha bármilyen okból az egyenlegük lenullázódik, a percdíjak naponta változnak, ill. nem tárcsázott hívások csökkentik az egyenleget, és nagy valószínűséggel olyan hívásokba is belefuthatunk, ahol a másik fél nem fog hallani minket.

Ha már néhány plusz szolgáltatást is igénybe kívánunk venni, a másodperc alapú elszámolás, a jól átlátható díjszerkezet, a magyar nyelvű ügyfélszolgálat fontos számunkra, akkor érdemes egy hazai VoIP szolgáltatónal előfizetnünk. Nekem eddig az ilyen szolgáltatókkal soha nem volt bajom, csak javasolni tudom őket.

Kinek éri meg?

A hívások olcsósága miatt én azoknak javaslom egy VoIP hozzáférés beszerzését, akik sokat hívnak külföldi vezetékes vagy mobil számokat. Ez igaz céges és magánhasználat esetén is. Csak a leggyakoribb hívásirányokra néhány példa (mobilról indítva): Ausztria mobil irányban akár 150 Ft/perc megtakarítás, ugyanez Németországba 120 F/perc, de Angliába is legalább 140 Ft/perc. A vezetékes hívások esetében ennél lényegesen kevesebbet, kb. 80 Ft-ot lehet percenként megtakarítani.

Ha a gyerek külföldön tanul, dolgozik, vagy a házastárs van külföldön, már megéri egy VoIP előfizetés. Kisebb cégek esetében, ha a megrendelők között vannak külföldiek, már érdemes legalább az irodába egy olyan készüléket rakni, amiről lehet VoIP-on keresztül hívást kezdeményezni.

Saját példám

Én Németországban élek. Anyukámmal a telefonálás ingyen van. Egy német vezetékes számot regisztráltam magamnak, amit egy VoIP képes routerben állítottam be anyukám lakásán. Mivel internete van, így az nem került semmibe. Havi szinten kb. 200-300 percet beszélünk, legalább 5 eurot megspórolok ezáltal.

Azok akik kint vannak Németországban, biztos sokszor látták már, főleg a youtube-on, hogy a hőn áhított videó a szerzői jogok tisztázatlansága miatt nem megtekinthető. A külföldi előadók videóin nem is voltam meglepődve, de eléggé megmosolyogtam, hogy a magyar előadók (inkább kiadók) érdekeit védve, egyes magyar zenekarok videói nem nézhetők meg Németországban, a GEMA tevékenységének köszönhetően.

Mit lehet tenni, ha mégis arra vetemdnénk, hogy nosztalgiából Kozsó-t hallgatnánk (és néznénk), de a youtube-on a videó le van tiltva?

1. Az első és legegyszerűbb dolog, hogy nem nézzük meg a videót. De ugye annyira honvágyunk van, hogy ez nem opció.
2. Valamelyik VPN szolgáltatónál előfiezetünk, hogy ne német, hanem valamilyen egyéb külföldi IP címmel lásson minket a youtube, és engedje Kozsó-t nézni.
3. A DigitalOcean-nél előfizetünk egy dropletre és telepítünk egy VPN szervert, hogy aztán pl. holland IP címmel nézhessük kedvenc magyar előadónk klippjét.
4. Az utolsó ingyenes lehetőség, a YouTube Unblocker AddOn használata. Ez ingyenes, csúcsidőkben eléggé lassú, de működik. Az ingyenességért cserébe reklámot fogunk kapni, de szerintem ki lehet bírni, ha nem akarunk a 2. és 3. szolgáltatásért fizetni, és meg akarjuk nézni a klippet.
5. Használjuk valamelyik YouTube videó letöltő programot, pl. ezt itt. Van több másik oldal is, amivel a videók letölthetők a gépünkre, használjuk azt, amelyik tetszik.

Én személy szerint a 3. megoldást választottam, mivel azzal saját VPN kapcsolatom van, így nyilvános helyeken is használhatom a számomra fontos netes szolgáltatásokat, anélkül, hogy bármilyen veszélynek tenném ki magam.

Aki nem ismeri még az usenetet, az kipróbálhatja a Tweaknews-nál, hogy hogyan is működik ez az egész dolog. 10 napig, maximum 10 GByte adatforgalom, 10 Mbit-es sebességgel. Szerintem ennyiből bárki eldöntheti, hogy neki való-e az usenet.

Javaslom az ingyenes próbaidőszak utan, hogy várjatok egy kicsit, mert kb. egy héten belül majd kaptok nagyon jó ajánlatot a Tweaknews-tól, Blockaccount-ra. Én vettem egy 300 GByte-os adatmennyiséget kb. haramdáért a hivatalos árnak, már majdnem egy éve csak azt használom, igaz nagyon keveset töltök mostanában usenetről.

Várom a visszajelzéseket, kinek mennyire tetszett a Tweaknews szolgáltatása.

Nemrég voltam otthon, és be kell vallanom, ki akartam használni az otthoni gyorsabb internet hozzáférés lehetőségét, ill. azt, hogy barátnőm nem rinyál, ha valamit letöltök a netről, mert az ugye itt Németországban nem legális...

Volt egy két régebbi anyag, amit le akartam már tölteni. A már majdnem 10 hónapja meglévő egyetlen block account-om a tweaknews.eu-tól sajnos csak 1100 napos retention-el rendelkezik, ami a majd 2000 napos dolgokhoz nem ad hozzáférést.

Keresgéltem, hogy mire is akarok előfizetni, aminek legalább 2000 nap retention-je van, és nem amerikai. A sok holland közül egyedül az eweka.nl jött szóba, mert reklámoztak egy egynapos előfizetést 1,1 euróért, ami valljuk be őszintén hogy nagyon jó ár, ha csak hébe-hóba töltenénk le. Elő is akartam fizetni, de csak a fizetésnél derült ki hogy ez bizony csak holland mobillal működik. Szóval megvettem a legkisebb, 30 napos unlimited előfizetést.

Gyorsan ment a regisztráció, semmi komfortérzés, csak 100% nntp. A szolgáltató generál felhasználónevet (ez egy szám) amihez egy jelszó tartozik, amit meg lehet változtatni automatikusan, ha elfelejtenénk. Az adatok a szerverhez e-mail-ben jöttek meg. SABnzbd-t beállítottam és máris jött az adatfolyam. A 30 mbit-es vonalon stabilan jött a legrégebbi és a legfrissebb anyag is 3,2 MByte/sec-el. Ennél több reklám nem is kell. A német 10 Mbit-es DSL-en 800 napos anyagok esetén tartósan jött 1 MByte/sec-el minden.

A 7,5 eurót az 50 Mbit-es 8 szálas letöltést biztosító előfizetésre kicsit sokallom, de még mindíg olcsóbb, mint bármelyik másik amerikai szolgáltató előfizetése. Itt nem cicóznak, csak az nntp előfizetést adják. A 2083 napos retention miatt viszont a régebbi dolgokra nagyon jó!

http://www.eweka.nl/en/usenet_toegang/aanmelden/?lang=en&page=usenet_toegang&sub=aanmelden

Tegnap az IT guy UseneXT-et nyomott a munkahelyen. Kissé ledöbbentem, mert a katonai berkekből származó jóember szinte minden lehetséges program telepítését tiltja a céges gépekre a külső veszélyek miatt (!), de azért ő a munkahelyről nyomja az usenet letöltést - ami önmagában nem fog a céges hálózatban károkat okozni, csak az irónia kedvéért.

Nemrég olvastam a statisztikát, hogy sok magyar van itt Németországban, és ugye hozzuk magunkkal a régi berögzült szokásainkat, a fiatalok többek között a torrentezést. Nem a torrentezés jogszerű mivoltát akarom a blogban megvitatni, hanem azt, hogy milyen veszélyei vannak a torrent-en keresztüli letöltésnek itt Németországban.

1. Az első és legfontosabb, hogy jó sok pénzre beperelhetik a torrentezőkre vadászó ügyvédi irodák azt, akit csak részlegesen is, de rajtakapnak egy kis torrentezésen. Kollégám a szilveszteri buli alkalmával töltött le pár éve egy Bravo Hits albumot, rajta egy Bushido számmal, csak 400 eurojába került a Bushido ügyvédjétől jött fizetési felszólítás...
2. Ha a gyerek torrentezik, a szülő a felelős a csemete tetteiért, első körben az, akinek a nevén van az internet előfizetés. Itt nem tökörésznek, hogy a gyerek kiskorú, meg a szülő nem tudott a letöltésről. Itt fizetsz vagy mehetsz pereskedni.

Mit tehetsz az ellen, hogy nehogy megbüntessenek?

1. Lemondasz a torrentezésről. Ugye ez abban az esetben lehetetlen, ha szinkronos filmet, sorozatot akarsz nézni, mivel itt magyar nyelvű forrás nincs.
2. Veszel egy VPN szolgáltatást, és a torrentezős adatforgalmat teljes egészében egy magyarországi VPN szerveren keresztül folytatod, hogy csak a magyar IP-t láthassa bárki is.
3. Ha nem magyar nyelvű dolgokra van szükséged, akkor átnyergelsz az USENET-re és a zenét, sorozatot (szigorúan eredeti nyelvűt) onnan töltöd le, mivel az ügyvédi irodák megbízói ezt a csatornát nem tudják kontrollálni.

Az usenetet indexelő oldalak száma nagy, de sok nem publikus, ami meg az, azon nehezen lehet bármit is megtalálni, sokszor annyira leterheltek az oldalak, hogy egy nzb file kikeresése és letöltése perceket vesz igénybe, és tovább tart, mint amennyi idő alatt a gépemre letöltődik.

Adta magát a dolog, hogy indítok egy saját indexelő oldalt, hogy ne kelljen máshová mennem.

A technikai részletekbe nem akarok belemenni, hogy milyen vasra tettem fel magát a portált. Tejesen privát, értsd ez alatt, hogy a lakásba bekötött UPC előfizetésemről indexelek. Semmi sincs megosztva, tehát csak én töltöm le róla azt a pár nzb-t, amire szükségem van. Persze bárki kérdezheti, hogy miért van, ha nem használja rajtam kívül senki más? Mindenkinek van hobbija, nekem az usenet, ill. a használata, esetleg indexelése, terjeszteni az igét róla.

Pár érdekesség az első közel egy hónapos üzemelésből:

• a napi release számot nem tudom pontosan, de nagyon sok. Mivel még most is rakok hozzá csoportokat (group), így sokszor a pár tíz napos, vagy egy éves visszaindexelés miatt sokszor több ezer release jön a frissekhez hozzá. Pr0n anyagból van az egyik legtöbb poszt napi szinten, az a.b.erotica kb. stabil 300 releassel. Zenéből relatíve jó a felhozatal az a.b.inner-sanctum csoportban, 200-250 release/nap. Egyik nagy meglepetés csoportom az anime rajongóknak lehet jó hír, egy teljes évre visszaindexeltem, és majd 21000 releassel egész szerethető mennyiséget adott ki. Ebook-ból is vannak jó csoportok, mivel engem a német nyelvű dolgok jobban érdekelnek, egy ilyen csoportot is komplett visszaindexeltem, és 5000 releassel szépen teljesített. A másik csoport, amit nagy élvezettel indexeltem, lossless audio, egy év, 15000 release.
• Adatforgalom: napi kb. 20 Gbyte jelen pillanatban, ami csak a fejlécek letöltésére megy el.
• Az adatbázis mérete kb. 700 Mbyte.
• Az adatbázisba minden fejléc bekerül addig, amíg nem lesz feldolgozva. Egy frissítés akár 2-3 Gbyttal is megnövelheti a méretet.
• A visszaindexelés igen veszélyes. Tegnap 20 napot indexeltem vissza az a.b.cores csoportból, 15000 új release került be az adatbázisba és 30 Gbájttal nőtt a letöltött adatmennyiség. Mindezzel alig akar a gép 15 óra alatt végezni.

Hogy mi lesz ebből? Még nem tudom, ha lenne itthon nagyobb érdeklődés az usenet iránt, valószínűleg kiraknám az oldalt, hogy legyen egy magyar nyelvű is.

Frissítés 1:

• az a.b.mom csoportot egy évre visszamenőleg indexeltem, 75400 release.
• az a.b.inner-sanctum szintén egy év indexelve, 85500 release.
• következő 1 éves indexelésre vár az a.b.teevee, mivel most csak 160 nap van indexelve, 31900 relanza.
• ha nem jön közbe semmi, akkor a második nagyobb csoport, az a.b.erotica indexelése lesz a listán - most 200 nap és 57000 release.

Egyik nagy kedvencem a See his eyes (CSI) sorozat. Ki gondolta volna, hogy még egyszer fogom látni kedvenceimet 720p-ben (S01), ráadásul az első részt director's cut verzióban. THX Usenet!

Elkezdtem indexelni az usenetet (majd másik posztot írok erről is), és nem hazudtolta meg önmagát a rendszer, természetesen a felnőtt tartalmakból van a legtöbb.

Ezen nem is lepődnék meg, de ami nagyon durva, hogy egy nap 150-200 porn jellegű bináris poszt kerül ki - magyarul legalább ennyi szexuális tartalmú anyagot lehet letölteni az usenetről. A bH-n pl. 5000 körül megáll a számláló az XXX kategóriában, 5000 release felnőtt témában csak az alt.binaries.erotica groupban az elmúlt 30 napban meglett...

Harcra fel, ha valaki gyorsan akar ilyen típusú anyaghoz jutni, nosza, szerezzen be egy usenet előfizetést és töltse le a neki tetsző anyagokat.

Update: befejeztem az a.b.erotica indexelését, 365 nap, és "csak" 89580 release. Nem kevés, napi átlag 250 darab.

Közel egy év után bezárta kapuit a Mysterbin kereső szolgáltatása. A srácok a megnövekedett anyagi terhekre és a túlzottan sok időt igénybevevő fejlesztésre hivatkoznak. Az oldal kompletten megszűnt. Kár a keresőért, nagyon jó indexelőmotorjuk volt, ill. a találati eredmények szűrése is jól sikerült.

A keresőkifejezések között egyre többet szerepel az "ingyenes usenet letöltés". El kell hogy szomorítsak mindenkit, ingyenes letöltés nincs. Az usenet előfizetés éppen azért kerül pénzbe, mert kifizetjük a rendelkezésünkre adott sávszélességet, amin az egyes posztokat letölthetjük. A szolgáltatóknak pénzbe kerül a sávszélesség és a tárhelykapacitás. Ezért kell fizetni.

Ingyenes usenet csak a szöveg posztok esetében van, arra lehet használni a Google usenet szolgáltatását, akár webes felületen keresztül is.

Új kedvencem az SABnzbd letöltő program. Amióta a Synology NAS-ra, ill. legújabb szerzeményemre, a Popcorn hour A210-re is feltelepítettem, már nem használom a GrabIt-et. A webes felület miatt igen egyszerű a kezelése, kicsomagol mindent, és nem a munkára használt laptopot fogja vissza a letöltés. Ajánlom mindenkinek kipróbálni.

Update: a Popcorn nem bírt el vele, folyamatosan újraindult túlterheltség miatt. Ezért leszedtem ról. A Synon minden gond nélkül megy, ill. a laptopomra is felkerült.

Nem hagyott nyugodni, és kipróbáltam, hogy ha a kábelmodemre direktben csatlakoztatva a gépem töltök le valami érdekes dolgot, mondjuk egy Linux distrot :-) milyen sebesség érhető el. A kérdésre megvan a válasz. Kipróbáltam egy valamivel régebbi, 160 nappal ezelőtti posztot, ill. egy kb. 60 napos posztot is. Mindkét esetben 6311 KB/s, vagyis az 50 Mbit-es UPC előfizetésem egész jól meg tudtam hajtani, egy holland szerverparkból (AMS-IX).

(Az AMS-IX napi peak-je valahol 1,435 Tb/s, a BIX-é 129,3 Gbit/s...)

A mai blogbejegyzésem inkább csak olyan elmélkedés, és nem túl sok köze van az Usenet technikai oldalához.

Siheder koromban, amikor még csak keveseknek volt internet hozzáférésük, akinek volt, annak is csak valami szakadt ADSL hozzáférése volt 512 kbit-es letöltési sebességgel, akkor nekem már megadatott a lehetőség, hogy az egyetemről high speed 100 mbit-en tölthessem a nehezen elérhető anyagokat. Ekkor a DC-n a Hungary HUB-on nyomultunk reggeltől estig, amíg le nem kapcsolta a HUB üzemeltetője a gépet. A letöltésekkor kerestük a tűzgolyókat (OMG, a mai fiatalság azt sem tudja, mekkora király voltál, ha a hubon tűzgolyó volt a neved előtt). Persze 100-200 felhasználó között nem sok volt belőlük, de mindegy is. A jó egyetemi háló miatt az E-péniszem akkora volt, hogy alig fértem be vele a kollégiumi szobámba :-)

Telt-múlt az idő, egyre több mindenki volt fenn a magyar hubokon, és már nem volt érdekes az, hogy milyen sebességel tölthettem le, vagy tölthettek tőlem, nem voltam többé tűzgolyó, csak egy a sok T1-es vagy T3-as közül, akit szipolyozott a sok ADSL-es. Na betelt a pohár, keresni kellett valami újat. Jött a torrent.

Igen, a torrent, amikor még éppen csak hogy az első magyar oldal beindult, és egy-két feltöltő volt jobb sebességgel, és mint szerencsétlen koleszos egy passzív kapcsolattal azért be-be tudtam állni, és tölthettem felfelé, az arány meg csak úgy nőtt, mint az NFÜ oldalán a kifizetéseket mutató counter. Nem volt nehéz, hogy a pár száz user közül egyike legyél azoknak, akiknek gyors nethozzáférése van, és csak csüngjenek rajtad a rossz arányú ADSL-es felhasználók. Kánaán, arra örömködtünk, hogy jó volt az arány. De idő közben egyre több embernek volt már otthon kábelnetje, megjelentek az első egész jó feltöltési sebességet adó szolgáltatók is, és kezdtem elveszíteni is az érdeklődés az iránt, hogy nőjjön az arány. Mindenkinek jó aránya volt, és a letöltési sebesség a legtöbb cuccnál amikor kijött igazán király volt, utána meg dudva.

2011-ben aztán végképp visszanőtt az E-péniszem, lehet, hogy jobb kifejezés, hogy levágtam. Megtaláltam az usenetet, és hogy őszinte legyek, már egyáltalán nem érdekel, hogy torrent, meg arány, meg feltöltött adatmennyiség. A lényeg, hogy jöjjön lefelé annyival az anyag, amennyi kifér az netkapcsolatomon - a többiek meg magasról le vannak ejtve. Nem érdekel a visszatöltés, mert mindenkinek akkora az aránya, hogy már nem érdemes a gépet bekapcsolva hagyni, hogy fogyassza az áramot. A lényeg, hogy fogom magam, meg akarok nézni egy sorozatrészt, HD 720p-ben, angolul, akkor csak begerjesztem az nzbclub-ot, keresek, nzb letölt, GrabIt begerjeszt, és 5-10 perc múlva a gépen a kicsomagolt epizódrész. Mindenféle rossz érzés nélkül kikapcsolhatom a gépet, nem kell az arány miatt aggódnom, nem kell visszatöltenem, nem kell azon aggódni, hogy egy rosszindulatú hit'n'run-nak fognak titulálni. És ami a legszebb az egészben, hogy mindaz, ami majd 3,5 éve került föl az usenetre, annyival érkezik ide a gépemre, amit kibír a vonal. A torrent vagy bármi más ezt tudja?

Most úgy érzem, hogy megéri az árát. De az biztos, hogy az E-péniszem, amit annyira dédelgettem, visszanőtt. De lehet, hogy csak net-impotens lettem :-)

Mióta az NZBClub néha igencsak belassul, ill. számomra már túl sok felesleges funkcióval rendelkezik, valamint sokszor nem találja meg azt, amit keresek, új kereső oldalt próbáltam találni.

Sikerült is egy igen friss fejlesztést találnom, a MysterBin beta-t. Igen gyors kis keresőről van szó, igaz néha lefagy az indexelő robotuk, de elég gyorsan reagálnak a hibákra, és működik az oldal. Ami miatt igazán tetszik a kereső, az az Advanced search funkció: http://www.mysterbin.com/advsearch . Ki lehet szűrni a feleslegesen kicsi fileokat, ill. szűkíteni lehet egy adott típusra is, mondjuk video-ra, így a zavaró fényképek, vagy zeneszámok nem rontják a keresési eredményt. A jelszóval védett tömörített file-ok kiszűrése is hasznos. Akinek van kedve, az próbálja ki ezt a jó kis keresőt, és tegye be a Firefox keresői közé!

A legtöbben úgyis ezt akarják tudni, ezért lesz ez a poszt az első, és az egyik legrövidebb.

Minden szolgáltatás, ahol nagy adatmennyiség vagy információ található meg, csak akkor ér valamit, ha a keresett dolgokat meg is találjuk. Az useneten sincs másképp. Itt is keresőket érdemes használni.

Az első kereső, amit személy szerint használtam, és még mindíg használatban van, az a Binsearch. A találatokat jól lehet rendszerezni az által, hogy megadjuk az oldalankénti maximum találatszámot, ill azt is, hogy hány napos fenntartási időn (retention time) belül keressen. A letöltésre szánt posztokat egy nzb fileba lehet összerakni, amit aztán az egyik olvasó programmal le is tölthetünk.

Egy másik nagyon hasznos kereső, az NZBClub. Ennek egyik nagy előnye, hogy a jelszóval védett tartalmakat ki lehet szűrni. Ezzel időt és vesződséget lehet megtakarítani. Persze ha valaki tudja a jelszót, amivel az adott tömörített adatállomány kicsomagolható, az természetesen ezeket az anyagokat is töltheti.

Az NZBIndex egy relatíve gyors kereső szolgáltatás, de még csak igen keveset használtam, így nem tudok róla sokmindent mondani.

Ezen kívül lehet még találni számos tematikus oldalt, ami gyűjti a feltöltött anyagokat, ezeket mindenki keresse meg, ízlése szerint. Vannak még fórumok is, ahol a felhasználók szintén tematikusan osztják meg egymással a feltöltött, vagy talált tartalmakat. Itt is érdemes a neten böngészve az ízlésünknek megfelelő oldalakat keresni. Én személy szerint kedvelem a dokumentumfilmeket vagy riportműsorokat. Természetesen van, aki a nagy felbontású tartalmakat kedveli, vagy éppenséggel a szexes (megboldogult földrajz tanárom után szabadon) dolgokat.

Ha valaki ismer még kereső szolgáltatást kérem írjon, hogy a FAQ-ba elhelyezhessem azok címét.

Gyakran Ismételt Kérdések

Itt a leggyakrabban felmerülő kérdésekre próbálok meg választ adni. A lista folyamatosan bővül.

Mi az az NZB (*.nzb) file és mire jó?

Az nzb file egy XML alapú fájltípus, ami lehetővé teszi az usenet szervereken tárolt posztok "csokorban" történő letöltését. Az nzb-t a NewzBin.com oldal fejlesztői találták ki. Az nzb filok használatának előnye, hogy az egyes posztokat az usenet szolgáltatótól anélkül le lehet tölteni, hogy a poszt címét (Header) le kelljen tölteni, felesleges adatforgalmat generálva. Minden egyes posztnak van egy egyedi azonosítója (Message-ID) amit az nzb file tartalmaz. Az usenet hírolvasó programok az nzb file-ban található Message-ID-k alapján képesek egyszerre több posztot is letölteni. Így lehetséges pl. hogy az online kereső programok eredményeit nem kell egyenként letölteni, hanem akár több posztot is összegyűjthetünk egy letöltésbe. A több részletben feltöltött összetartozó posztokat többnyire egy *.nzb file-ban teszik közzé, megkönítve a letöltés menetét.

Mi az a yEnc?

A yEnc egy kódolási forma, amit az ezredfordulón vezettek be a useneten. A kódolási módszert Jürgen Helbing dolgozta ki, és vezette be 2001-ben. A cél az volt, hogy a bináris adatállományok (képek, videók, hangok, stb.) kisebb helyet foglaljanak el az usenetet kiszolgáló szervereken. Korábban az usenetre feltöltött üzeneteket többnyire US-ASCII kódolásban tárolták, ami a yEnc-hez képest kb. 30-40%-kal több helyet foglalt el, tehát a letöltéshez/feltöltéshez szükséges idő is ennyivel növekedett. A yEnc kódolási formának is vannak természetesen hátrányai, de mivel meggyorsította az adatokhoz való hozzáférést, az usenet berkein belül rövid időn belül elterjedt. A yEnc nem standardizált, ezért pl. a Microsoft Outlook Express vagy a Mozilla Thunderbird leveező és usenet hírolvasó programok alapértelmezetten nem támogatják. Pluginok természetesen letölthetőek mindkét programhoz. Részletesebben a yEnc kódolásról a yEnc.org oldalon lehet olvasni.

Miért vannak tömörítve és feldarabolva a feltöltött anyagok?

A tömörítésnek és feldarabolásnak az egyik oka, hogy az usenet kialakulásakor még nem rendelkeztek az emberek olyan internet hozzáféréssel, mint manapság. Csak nagyon lassan lehetett csatlakozni a nethez, és minden ok nélkül megszakadhatott a telefonvonal. Akkoriban használatos volt a BBS rendszer is, és innen is kerültek át tartalmak az usenetre. Mindkét helyen a fő szempont az volt, hogy megszakadt letöltések ne vesszenek kárba, és ne kelljen egy postot az elejétől kezdve letölteni, hanem csak azokat a részeket, amik sérültek, vagy nem jöttek le. A letöltött anyagokat a felhasználók a saját gépükön rakták össze egybe.

Ez a feldarabolás ebből a régi korszakból maradt meg. Egyszerűbb feltölteni is a tartalmakat kisebb fileméretben, mivel ha megszakad a kapcsolat, nem kell teljesen előlről kezdeni a posztolónak a feltöltést.

További előny a feldarabolás esetén, hogy ha sérül egy állomány, akkor nem kell ismételten az egészet újra feltlteni, hanem kérhetik a csak hibás rész ismételt posztolását a felhasználók. Természetesen ez feltételezi, hogy az eredeti posztolónak még megvannak az eredeti állományai is.

A kisebb hibákat a par fileok hasznlatával is ki lehet javítani, de vannak olyan esetek, amikor már ez a hibajavítási mód sem működik.

Miért nincsenek magyar nyelvű anyagok az useneten?

Erre az az egyszerű válasz, hogy az usenet, mint szolgáltatás itthon nem ismert, csak nagyon kevesen használják. Előnyei ellenére nem töltenek fel tartalmakat magyar nyelven, a felhasználók pedig nem is keresik azokat. A blog egyik célja, hogy ezen változtassak és többen megismerkedjenek az usenettel.

Mi az a .par, .par2 és szükségem van-e rá?

A .par és .par2 kiterjesztésű filok a parchive filok. Az usenet bináris adatállomány továbbításra történő használatának széles körű elterjedésekor kiderült, hogy érdemes bizonyos javító algoritmusokat beépíteni a posztokba. Mindez annak érdekében, ha a feltöltéskor megsérül valamelyik állomány, lehetőség legyen a hibás tömörített file-nak a kijavítására. A poszt adatmennyiségétől függ a par és par2 fileok száma és nagysága. Mindenesetre érdemes letölteni ezeket a hibajavító fileokat, vagy posztoláskor létrehozni azokat. Így bárminemű hiba esetén a teljes helyreállítás lehetséges. Ez nem igaz arra az esetre, ha a posztoló 10 rar filebol csak 9-et tölt fel + a hozzá tartozó parchive adatokat. A legtöbb esetben a parchive filokat a letöltő kliensek (pl. GrabIt) automatikusan letöltik, ellenőrzik a letöltött adatokat, és végrehajtják a szükséges javításokat is a háttérben.

Mekkora az Usenetre felkerülő napi posztok adatmennyisége?

Az Usenetre naponta feltöltött adatmennyiség (feed) nagysága 2011-ben kb. 10 TByte volt. Összehasnlításképpen: 2000-ben ez mindössze 0.285 TByte volt.

Érdekesség, hogy az egyik első magyar torrent oldalon a fentlévő torrentek száma kb. 47000, átlagosan 5 GByte-os torrent mérettel számolva 235 TByte adatmennyiséget kapunk (nem foglalkozva azzal, hogy a ténylegesen magyar nyelvű anyagok ennek csak a töredékét teszik ki). Ezt az adatmennyiséget az Usenetre kevesebb, mint egy hónap alatt feltöltik. Így a magyar nyelvű posztolás a napi feed mennyiséget szinte nem is érezhető nagyságban változtatná meg.

Mi az a retention time (tartózkodási idő)?

Az usenet szerverek üzemeltetői részéről egy fontos mutatószám, hogy posztolást követően az üzenetek mennyi ideig lesznek fellelhetőek az adott szolgáltatónál. Ez ma 1380+ nap bináris posztok esetében, míg a szöveges posztok 3000+ napig elérhetőek.

Mindez azt jelenti, hogy a majd 3,5 évvel ezelőtt posztolt bináris tartalmak még mindig elérhetőek. A legfontosabb, hogy a bináris tartalmak a posztolási időponttól függetlenül szinte azonos sebességgel tölthetőek le a szolgáltatóktól.

Miért kell fizetni érte?

Az egyre növekvő retention time és feed nagysága miatt a szolgáltatóknak az infrastruktúra fenntartása sokba kerül. A szolgáltatók szerver farmokat tartanak fenn Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában, hogy az előfizetőik a nekik legközelebb lévő adatközpontokhoz csatlakozva tudják elérni a szolgáltatást. A felhasználók elvárják, hogy régebbi posztokat is hosszú ideig megtalálhassák, valamint a szélessávú internetes kapcsolatoknak köszönhetően a tartalmakat a lehető leggyorsabban kívánják megkapni az előfizetők.

Vannak ingyenes news-szerverek is, de ezeken többnyire csak a szöveges posztok találhatóak meg, így az azt használók nem érik el a teljes Usenet tartalmat.

Mi a helyzet a pornóval?

Mint az interneten mindenhol, az Usenet szervereken is megtalálhatóak a felnőtt tartalmak. Egy indexelő szolgáltatást használva kiszámoltam, hogy naponta átlagosan legalább 250-300 felnőtteknek szóló tartalmat posztolnak. Ezek a posztok egyértelműen beazonosíthatóak voltak. Ugyanezen a napon az egyik legnagyobb hazai torrent oldalon csak 15 XXX tartalmú feltöltés volt.

Meg lehet-e szüntetni az Usenetet?

Az Usenet az ARPANET fejlesztéséből alakult ki. 1979-ben hozták létre két amerikai egyetem között a jobb információáramlás reményében. 1986-ban tették le a mostani Usenet alapjaiul szolgáló NNTP-t (Network News Transfer Protocol).

Az Usenet egy decentralizált rendszer. Az egyes szolgáltatók a hozzájuk beküldött posztokat elhelyezik a megadott hírcsoportba. A többi szolgáltató innen frissíti a saját szerverein a posztokat. Így ha az egyik szolgáltató ki is esik, akkor a fennmaradók képesek a hiányát pótolni, majd ha a szerverek ismét működnek, az időközben posztolt tartalmakat a kiesett szolgáltató képes lesz tükrözni. A kiesett szolgáltató előfizetői azonban az Usenetet a szolgáltatásban beállt leállás ideje alatt nem tudják elérni.

A Zdnet egy 2006-os cikke szerint a teljes európai internet forgalomnak 19%-a volt az Usenetre visszavezethető. míg a P2P csak 13% volt. Egy 2009-es tanulmány szerint mindez már csak 5%. Tehát elmondható, hogy az egyes P2P alkalmazások és streaming szolgáltatások miatt az Usenet veszített az adatforgalomban betöltött szerepében.

Mi az a feed server?

Kétféle feed-ről beszélhetünk. Az egyik a felhasználók által használt feed szerver, a másik az usenet szolgáltatók által használt feed szolgáltatás.

A felhasználók által használt feed szerver arra való, hogy ha a mindennapokban használt usenet szolgáltató rendszerében esetleg nincs meg egy poszt, akkor azt egy másik szolgáltató szerveréről (feed szerver) letölthessük. Mivel az interneten számos usenet szolgáltatást értékesítő oldal ugyanazon nagy háttérszolgáltató rendszerét használja, érdemes egy teljesen független szolgáltatónál egy blokk előfizetést tartani. Az interneten számos angol nyelvű oldal összegzi, hogy melyik értékesítő melyik szolgáltató rendszerét használja. Mivel minden szolgáltató csak 99,9%-os teljességet garantál, érdemes egy feed szerverre előfizetni.

Az usenet szolgáltatók egymás közt folyamatosan kicserélik a posztokat, erre való a feed szolgáltatás. 2012-ben egy teljes feed kb. 200 Mbit/s.

Elviheti a NAV az usenetet?

A kérdés talán kissé furcsának hangzik, de az utóbbi időkben egyre többször hallani, hogy a NAV a rendőrséggel karöltve ilyen vagy olyan illegális tartalmakat megosztó szolgáltatások technikai hátterét adó hardware-t foglalt le. El kell kismerni, hogy az usenet is tartalmaz illegális tartalmakat. A technikai hátteret adó hardware-t viszont nem lehet egyértelműen lekapcsolni. Így a NAV sem képes elvinni az usenetet.

Fontos megemlíteni, hogy Magyarországi szervertermekben elhelyezett hardware-ről egyetlen szolgáltató sem nyújt usenet hozzáférést. De ha tenné is, érdemes figyelembe venni, hogy az usenet napi feed-je kb. 12 Tbyte/nap 2012-ben, vagyis egy év alatt több, mint 4380 Tbyte adat kerül fel a szolgáltatókhoz.

Vannak, akik a masszázs élményeiket osztják meg. Vannak akik a receptjeiket osztják meg egymással a blogokon. Vannak akik meztelen lányokról posztolnak képeket. Vannak akik szexuális élményeiket osztják meg.

Én egyiket sem akarom. Van ami a közösségre tartozik, van ami nem.

A blogot azért kezdem el írni, mert szerintem érdemes szót ejteni erről a technológiáról. Magyarul nem túl sokat olvashatunk az usenetről. Sokan megvetik, szerintem ismeretlensége ellenére megérdemel pár blogbejegyzést, hátha ez által többen meg fogják ismerni, és használják majd.

A blog nem akarja elősegíteni az illegális tartalmak terjesztését, célom az ismeretterjesztés, hogy az usenetet, mint az internet egyik lehetséges szolgáltatását még többen megismerjék és biztonsággal kezeljék.

Pár éve még csak a DC meg a torrent volt a nyerő. Zöldfülűként elég sokat használtam ezeket a filemegosztó rendszereket, mint tette azt szerintem mindenki. Még emlékszem, amikor a kóterból a szobatárs gépén bejelentkeztünk a HungaryHubra, volt 200 felhasználó, és a már akkor is jónak mondható informatikai háttér miatt az 5 személyes koliszobában tűzgolyó felhasználói státuszt értünk el. Persze a Hub éjfél körül bezárt, amikor lefeküdt aludni a hub üzemeltetője. Mindez volt úgy 2002 tavaszán.

Ezután kikerültem Németországba gyakorlatra, elzárva a világtól, még csak netünk is alig volt, szóval nagyon nem tudtam informatikai dolgokkal foglalkozni szabadidőmben. Csak olvasgattam a dolgokat, vettem a Chip és PCWelt magazinokat.

Kb. egy évvel később visszakerültem Magyarországra, és ismételten belevetettem magam az internet sötétebb bugyraiba. 2004-re elhagytam a DC-t, és megismertem a torrentet. A torrent is gyerekcipőben járt, de jó volt, és kielégítette az igényünket, ha egy kis esti filmnézésről volt szó, és nem szipolyozta a sok DSL-es felhasználó a sávszélességet, meglátszott, hogy más a rendszer.

A két időszak között azonban külföldi kinttartózkodásom alatt volt egy kifejezés, amivel életemben először találkoztam. Mármint nem először, hanem sokadjára, mert mint jól informált nethasználó, magáról a szolgáltatásról már korábban is hallottam, de olyan öregnek és szánalmasnak találtam a levelezőlisták, majd fórumok korában a használatát, hogy nem is foglalkoztam vele. Ez volt az Usenet.

Ahogyan írtam, a torrent és DC használata elegendő volt ahhoz, hogy a magyar nyelvű anyagokat beszerezzem, de sajnos német nyelvű dolgokra is szükségem volt, nyelvtanulás, szórakozás miatt. Próbálkoztam én mindennel, edonkey, emule, meg kutyafülével is, de sajnos nem volt semmi sem annyira tartalmakkal ellátott és gyors, hogy értelmesen lehetett volna használni. Amit furcsáltam is. Németországban az usenetet már akkoriban is aktívan reklámozták, de nem értettem, hogy miért jó egy letöltési lehetőségért fizetni. Az usenetet csak olyan 30 évvel ezelőtti forumféleségnek gondoltam. Még nem tudtam, hogy mi mindenre jó, és hogy relatíve kevés pénzért mennyi mindent meg lehet takarítani és be lehet szerezni :-) - mellékesen hozzáteszem, akkoriban nem volt pénzem arra, hogy akár negyedévente egy egyhónapos előfizetésre félretegyek, és letöltsem mindazt, amit szívesen meghallgatnék, vagy megnéznék.

De miért is terjedhetett el az usenet a németeknél ennyire? A válasz szerintem egyszerű: a filecserélő rendszereket tűzzel-vassal üldözik, tehát a DC, vagy torrent csak keveseknek adatik meg, hogy használják, mivel elég nagy a lebukás és ezáltal a büntetés valószínűsége. Míg az usenettel nagyon nem lehet semmit se kezdeni, mivel ez egy olyan szolgáltatásféle, amit nem lehet ellenőrizni, és a felhasználását nem lehet olyan egyszerűen korlátozni. Persze, egy fizetős ftp szolgáltatást sem lehet olyan egyszerűen lebuktatni, de ott akkor is valakinek fel kell vállalnia egy infrastruktúra kiépítését, csak egy oldalhoz csatlakozhatunk, nincs olyan szabad választási lehetőség, mint az usenet szolgáltatók esetén. Az usenetet használhatom egy amerikai cégnél előfizetve Magyarországon is, ha bezárnák, akkor is mehetek a következőhöz. További nagy előnye, hogy nagyon jó webes keresők voltak már akkoriban is hozzá, és gyorsan fel lehetett lelni a friss dolgokat. Persze volt egy nagy hátránya is: kis adatmennyiséghez volt hozzáférés.

Lehet, hogy már majd 5 évvel ezelőtt hallottam róla, de csak tavaly kezdtem el aktívan használni.